- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Suhajda Szilárd idén januárban jelentette be, hogy a "Big Five" kihívásra szeretne koncentrálni a jövőben. Ez a Föld öt legmagasabb hegycsúcsát jelenti, melyek közül a második legmagasabbat, a K2-t Szilárd már 2019-ben megmászta, első és máig egyetlen magyarként, pótlólagos oxigén használata nélkül. Ezúttal a Mount Everest szomszédján, a Lhocén járt sikerrel.
Szilárd a hegy normál útján jutott fel, palackozott oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. Ez a gyakorlatban azért jelentős, mert egyrészt egyedül így tapasztalja meg a hegyet igazi valójában, hiszen a nyolcezresek elsődleges nehézségét éppen az adja, hogy nagy magasságban nincs elegendő oxigén. Az alaptábor felett minden felszerelését saját maga mozgatja, stratégiáját maga határozza meg, a problémákat maga oldja meg. Táborait maga építi fel és bontja le. Csak a saját tudására és képességeire számíthat, ellentétben a kereskedelmi expedíciók keretében, palackozott oxigénnel és hegyi vezetővel mozgó kliensekkel szemben. Egyedüli segítsége a serpák által rögzített fix kötél, melyet mindenki használ, aki a normál úton mászik.
A Lhoce normál útja a 3-as táborig (7300 m) megegyezik a Mount Everest déli, nepáli normál útjával, az alaptáboruk így közös. A két út a hármas tábor felett, a Lhoce-fal felső részén ágazik el: a Lhocére igyekvők itt jobbra térnek le a Déli-nyeregbe vezető nyomvonalról. A Lhoce 4-es tábora 7900 méteren van, innen egy szűk, meredek, havas kuloár vezet a főcsúcsra, mely a kuloár kijáratától balra, egy keskeny gerincen/hópárkányon át érhető el. A legfelső 300 méter viszonylag technikás, palack nélkül különösen komoly kihívás.
Szilárd április 6-án indult Budapestről, majd Katmanduból a szokásos gyalogos trekkinggel 16-án érte el az Everest és a Lhoce közös alaptáborát. Öt nappal később, 21-én indult első akklimatizációs körére, melynek során aludt egyet a Khumbu-jégesés felett, 6000 méteren álló 1-es táborban, majd egyet a 6400 méteren lévő 2-es táborban.
Egyenesen a 2-es táborba ment, ahol szomorúan és felháborodva tapasztalta, hogy a gondosan depózott sátrát más kereskedelmi expedíciók egyszerűen arrébb paterolták, mert szükségük volt a helyre. A sátor ennek következtében meg is sérült. Ennek ellenére egy éjszakát eltöltött itt, majd felmászott a Lhoce-falon lévő 3-as táborba, 7300 méterre. Itt két, elég kellemetlen éjszakát töltött el, de még picit feljebb is tudott mászni. Nagyon hatékony akklimatizációs kör volt ez, olyannyira, hogy ezután úgy érezte, készen áll a csúcsmászásra, ha az égiek is úgy akarják.
Egészen a 4400 méteren fekvő Dingbochébe ereszkedett ún. mélypihenőre. Ezt ma már rutinszerűen alkalmazzák nyolcezreseken. Jót tesz a szervezetnek és a léleknek is, hogy a csúcstámadás előtt kiszakadnak a rideg, oxigénhiányos környezetből. Annak idején a legendás Anatolij Bukrejevnek volt ez a taktikája.
A kedvező időjárás-előrejelzést látva Szilárd május 11-ére virradó éjjel indult el a csúcsmászó körre. A terveknek megfelelően 11-én a 2-es, 12-én pedig már a 3-as táborban aludt. 13-án felment a 7900 méteren lévő 4-es táborba, ahonnan néhány órányi pihenést és folyadékpótlást követően nepáli idő szerint este 21:00 órakor indult a csúcsra, melyet május 14-én ért el. Pontos időpontokat és csúcsfotókat hamarosan kapunk, amint Szilárd szusszan egyet az alaptáborban.
„Büszkén jelentem, hogy a Magyar Lhoce Expedíció 2022, május 14-én a kora délutáni órákban elérte célját: sikeresen feljutottam Földünk negyedik legmagasabb pontjára, a 8516 méter magas Lhoce csúcsára! A csúcsmászás során végig kiválóan éreztem magam, ellenben a vártnál sokkal rosszabb idő volt egész nap, ez a mozgást jelentősen megnehezítette. Az erősen változékony idő ugyanakkor egy pillanatra sem bizonytalanított el és mire a legmagasabb pontra értem, a látótávolságra sem lehetett panasz! Boldogságom határtalan, alig várom, hogy elmeséljem mászásom történetét - hatalmas élményben van részem!!!”
A sikerről a hazai "háttércsapat", Szilárd felesége, Legindi Tímea is csak akkor értesült, amikor Szilárd az alaptáborba visszaérve fel tudta hívni telefonon. A hegyen nem volt semmilyen lehetőség kommunikálni vele, és a SPOT jeladója által küldött jelek sem érkeztek meg az itthonról is látható felületre. Így csak annyit lehetett tudni, hogy a 3-as táborból elindult felfelé a csúcsmászásra. A következő jel egy teljes nap múlva, már ereszkedés közben, szintén a 3-as táborból jött. Ennek időpontjából sejteni lehetett a sikeres csúcselérést, de biztosat addig nem tudhattunk, amíg Szilárd maga be nem jelentkezik és el nem mondja, mi volt.
A Broad Peak (2014) és a K2 (2019) után ez volt Szilárd harmadik sikeres nyolcezres mászása.
A Magyar Lhoce Expedíció 2022 médiapartnerként szívből gratulálunk Szilárd sikeréhez!
Suhajda Szilárd idén januárban jelentette be, hogy a "Big Five" kihívásra szeretne koncentrálni a jövőben. Ez a Föld öt legmagasabb hegycsúcsát jelenti, melyek közül a második legmagasabbat, a K2-t Szilárd már 2019-ben megmászta, első és máig egyetlen magyarként, pótlólagos oxigén használata nélkül. Ezúttal a Mount Everest szomszédján, a Lhocén járt sikerrel.
Szilárd a hegy normál útján jutott fel, palackozott oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. Ez a gyakorlatban azért jelentős, mert egyrészt egyedül így tapasztalja meg a hegyet igazi valójában, hiszen a nyolcezresek elsődleges nehézségét éppen az adja, hogy nagy magasságban nincs elegendő oxigén. Az alaptábor felett minden felszerelését saját maga mozgatja, stratégiáját maga határozza meg, a problémákat maga oldja meg. Táborait maga építi fel és bontja le. Csak a saját tudására és képességeire számíthat, ellentétben a kereskedelmi expedíciók keretében, palackozott oxigénnel és hegyi vezetővel mozgó kliensekkel szemben. Egyedüli segítsége a serpák által rögzített fix kötél, melyet mindenki használ, aki a normál úton mászik.
A Lhoce normál útja a 3-as táborig (7300 m) megegyezik a Mount Everest déli, nepáli normál útjával, az alaptáboruk így közös. A két út a hármas tábor felett, a Lhoce-fal felső részén ágazik el: a Lhocére igyekvők itt jobbra térnek le a Déli-nyeregbe vezető nyomvonalról. A Lhoce 4-es tábora 7900 méteren van, innen egy szűk, meredek, havas kuloár vezet a főcsúcsra, mely a kuloár kijáratától balra, egy keskeny gerincen/hópárkányon át érhető el. A legfelső 300 méter viszonylag technikás, palack nélkül különösen komoly kihívás.
Szilárd április 6-án indult Budapestről, majd Katmanduból a szokásos gyalogos trekkinggel 16-án érte el az Everest és a Lhoce közös alaptáborát. Öt nappal később, 21-én indult első akklimatizációs körére, melynek során aludt egyet a Khumbu-jégesés felett, 6000 méteren álló 1-es táborban, majd egyet a 6400 méteren lévő 2-es táborban.
Egyenesen a 2-es táborba ment, ahol szomorúan és felháborodva tapasztalta, hogy a gondosan depózott sátrát más kereskedelmi expedíciók egyszerűen arrébb paterolták, mert szükségük volt a helyre. A sátor ennek következtében meg is sérült. Ennek ellenére egy éjszakát eltöltött itt, majd felmászott a Lhoce-falon lévő 3-as táborba, 7300 méterre. Itt két, elég kellemetlen éjszakát töltött el, de még picit feljebb is tudott mászni. Nagyon hatékony akklimatizációs kör volt ez, olyannyira, hogy ezután úgy érezte, készen áll a csúcsmászásra, ha az égiek is úgy akarják.
Egészen a 4400 méteren fekvő Dingbochébe ereszkedett ún. mélypihenőre. Ezt ma már rutinszerűen alkalmazzák nyolcezreseken. Jót tesz a szervezetnek és a léleknek is, hogy a csúcstámadás előtt kiszakadnak a rideg, oxigénhiányos környezetből. Annak idején a legendás Anatolij Bukrejevnek volt ez a taktikája.
A kedvező időjárás-előrejelzést látva Szilárd május 11-ére virradó éjjel indult el a csúcsmászó körre. A terveknek megfelelően 11-én a 2-es, 12-én pedig már a 3-as táborban aludt. 13-án felment a 7900 méteren lévő 4-es táborba, ahonnan néhány órányi pihenést és folyadékpótlást követően nepáli idő szerint este 21:00 órakor indult a csúcsra, melyet május 14-én ért el. Pontos időpontokat és csúcsfotókat hamarosan kapunk, amint Szilárd szusszan egyet az alaptáborban.
„Büszkén jelentem, hogy a Magyar Lhoce Expedíció 2022, május 14-én a kora délutáni órákban elérte célját: sikeresen feljutottam Földünk negyedik legmagasabb pontjára, a 8516 méter magas Lhoce csúcsára! A csúcsmászás során végig kiválóan éreztem magam, ellenben a vártnál sokkal rosszabb idő volt egész nap, ez a mozgást jelentősen megnehezítette. Az erősen változékony idő ugyanakkor egy pillanatra sem bizonytalanított el és mire a legmagasabb pontra értem, a látótávolságra sem lehetett panasz! Boldogságom határtalan, alig várom, hogy elmeséljem mászásom történetét - hatalmas élményben van részem!!!”
A sikerről a hazai "háttércsapat", Szilárd felesége, Legindi Tímea is csak akkor értesült, amikor Szilárd az alaptáborba visszaérve fel tudta hívni telefonon. A hegyen nem volt semmilyen lehetőség kommunikálni vele, és a SPOT jeladója által küldött jelek sem érkeztek meg az itthonról is látható felületre. Így csak annyit lehetett tudni, hogy a 3-as táborból elindult felfelé a csúcsmászásra. A következő jel egy teljes nap múlva, már ereszkedés közben, szintén a 3-as táborból jött. Ennek időpontjából sejteni lehetett a sikeres csúcselérést, de biztosat addig nem tudhattunk, amíg Szilárd maga be nem jelentkezik és el nem mondja, mi volt.
A Broad Peak (2014) és a K2 (2019) után ez volt Szilárd harmadik sikeres nyolcezres mászása.
A Magyar Lhoce Expedíció 2022 médiapartnerként szívből gratulálunk Szilárd sikeréhez!
